Mi mozgat engem? - Amiért az egészet csinálom

2016.
Augusztus
16.
Vissza a bejegyzésekhez

Emlékszem… Igen, emlékszem.

Emlékszem milyen volt egy padon vagy egy lépcsőház emeletfordulójában remegve, éhezve, sírva elaludni…

Emlékszem milyen volt, úgy „élni”, hogy nem láttam mit hoz a holnap…

Amikor minden nap azt reméltem, hogy véget ér ez a rémálom, ami akkor volt az életem…

Arra is pontosan emlékszem milyen volt érezni a bűzt, majd rájönni, hogy az belőlem árad, mivel hosszú napok óta nem fürödtem…

 

Hogyan is tudnám mindezt elfelejteni...

 

Miért is írtam le mindezt?

Mert az utóbbi időben néhány posztom kapcsán olyan kommenteket kaptam, hogy már nem vagyok az, aki régen.

Elfelejtettem, hogy honnan jöttem. Megváltoztam. Elszálltam.

Vannak, akik rongyrázásnak tekintik, amikor megosztom, hogy merre járok, milyen élményekben van részem, és megosztom veletek, hogy milyen csodává vált az életem.

Roppant mód sajnálnám, ha bárki is azt gondolná, hogy ezért teszem.

 

Sokkal inkább az motivál ebben, hogy hitet, erőt, példát adhassak azoknak, akiknek pillanatnyilag nem úgy állnak a dolgai, ahogy szeretnék. Még nem ott tartanak, ahol szeretnének. Éppen mélyponton, hullámvölgyben vannak, és talán nem is látják a kiutat.

Nekik, hozzájuk szeretném eljuttatni azt az üzenetet, hogy igenis lehetséges!
 

Lehetséges felállni, elérni az álmainkat, és igazán ÉLNI!
 

Egy ÉLNI ÉRDEMES ÉLETET!

 

Egy kompromisszumok nélküli Életet.

Ha már végig kellett járnom azt a poklot, amiről sokszor írok, beszélek, és sikerült onnan felállni, akkor szeretnék ezzel minél több embernek hitet adni.

Hiszen annak idején, amikor ott álltam a tetőn, azzal a szándékkal, hogy leugrom, véget vetek annak a rémálomnak, amiben éltem, hoztam egy döntést, hogy a saját életemmel fogom bebizonyítani, hogy bárhonnan, bárhova el lehet jutni, ha az ember hajlandó megfizetni az árát.

 

EZ AZ, AMI ENGEM MOZGAT!!!

 

Nem csak beszélni arról, hogy állítólag milyen mesés lehet az élet, hanem bebizonyítani, megmutatni.

És ez már régen sokkal többről szól számomra, mint a saját életem.

Sokkal inkább arról, hogy minél többen elhiggyék magukról, hogy ők is képesek erre!

Hát ez az, amiért teszem.

Tényleg roppant mód sajnálnám, ha valaki ezt másképp látná, de természetesen vállalom!

 

Csodás Életet mindannyiunknak! 

 

Szeretettel,
Péter